Gnatológusok, akik az állkapocsízület működési zavaraival foglalkoznak.

Az állkapocs, mint csont, mindkét végén fel van függesztve az állkapocsízületekben. Az hogy ez hol fog elhelyezkedni, csak a fogsorok záródásától függ. A fogak felszíne, ha az ideálistól eltér, hibás helyzetbe kényszeríti az ízületi fejecseket. Ezt főleg az éjszaka folyamán, rendezni igyekszik a szervezet.

Erre vezethető vissza az éjszakai csikorgatás, fogszorítás amely elég nagy erőket jelent a rágófelszíneken, melyek hosszan állnak fenn. (Több tíz perctől órákig). Ez túlterheli a fogágyat, de nyak váll görcsöket és egyéb általános állapotra jellemző tüneteket is produkálhat (kar zsibbadás, fejfájás, éjszakai vizelet ürítés)

Én a CENTROCC módszert alkalmazom, már több mint 10 éve. A rendezéséhez két út vezet, mely mindkét esetben a fogaknak új rágófelszín létrehozását célozza.

Az egyszerűbb út, amikor fogpótlásokat készítünk és egy új fogsorzáródást készítünk. Tehát az új pótlások ebbe az optimalizált ízületi pozícióba készülnek el.

A második út, egy harapásemelő sínt készítünk paciensünk számára, ezt éjszaka hordja és a kapott eredményt a meglévő fogak felszínbe csiszoljuk bele, ezzel létrehozva egy másodlagos fogsorzáródást.

Lássunk egy példát:

A fiatal hölgy, a jobb felső őrlő fogainak fájdalmára panaszkodott. Látható a képen, hogy elcsúszott  harapása balra eltolja az állkapcsát

Mikro milliméternyi nagyságrendű becsiszolásokra volt szükség.

Ez 3-4 ülést igényelt,mely 6 héten át történt. A következő  záró pozíciót sikerült elérni, a terápia után

A képen látható, mit szeretnénk létrehozni. Ez lenne a kétoldali kívánatos pozíció:

Mi is történt? az éjszaka folyamán, önkontroll nélküli állapotban a fogsorok záródnak, az izomzat szimmetrikusan működik, reflexes szájnyitás jöhet létre. Amennyiben ez nem teljesül, (1. kép) a fogsorok összezáródása után átcsúszik a páciens fogazata egy olyan pozícióba, amely az izomzat számára szimmetrikus, de ha ekkor nem érnek össze a fogak, instabil lesz az állapot.

Tehát célunk, egy stabil állapot elérése. Új pozíciójú fogsorzáródást kell elérnünk.

Mindkét pozícióban: minden fog összeér a vele szemben elhelyezkedővel. Ám míg az egyik esetben (amivel érkezett) nem volt biztosított az izomzat szimmetrikus működése, addig az új, kialakult helyzetben biztosítva van. Ebbe a pozícióba bármikor,  be tudja csúsztatni az izomzat az állkapcsot. Ekkor reflexszerű szájnyitás jön létre, és megelőzhető a fogak koptatása. Nem ez a pozíció az állandó,végleges fogsorzáródás ,a páciens továbbra is a kiindulás állapotában fog enni, létezni.