Gyakori kérdések

Igen. Fogselyemmel azokról a fogfelszínekről is eltávolíthatjuk a lepedéket, amiket a fogkefe sörtéivel nehezen érnénk el. Ha ezekről a felszínekről nem távolítanánk el a lepedéket, ott fogszuvasodás és ínygyulladás, fogágy betegség alakulna ki.

Az érzékenységet több dolog is okozhatja, ilyen például a fogszuvasodás, de lehet a fognyakról visszahúzódott íny miatt kialakuló érzékenység is a háttérben. Még nem gyökérkezelt, de elhalt fog is okozhat érzékenységet. Miután a fogak érzékenységét a szuvasodás és következményes megbetegedései, illetve a fogágy kóros elváltozásai is okozhatják, fontos lehet régebb óta fennálló érzékenység esetén egy mielőbbi szájvizsgálat elvégzése.

Akinek a fogközeit még az íny kitölti, annak határozottan TILOS használnia! A fogközökben maradt lepedéket a fogak külső oldalán el tudjuk távolítani, de a belső oldalakon egyáltalán nem, s mivel a fogpiszkáló könnyen törik, sérüléseket okozhat a nyálkahártyán

Igen! Az erős fájdalom a legtöbb esetben a fogbélben lezajló gyulladás illetve a gyulladás továbbterjedésének jele. Ha a tünetek megszűntek, akkor sem gyógyul meg magától a fog. Egy fertőzött, elhalt fog kezelés nélkül, góc lehet, ahonnan a kórokozók a véráramba kerülve a szájüregtől távoli szerveket fertőzhetik, betegíthetik meg.

Igen, elsősorban a szélesen megnyílt fogközök tisztítására. Azok a felszínek is tisztíthatók vele, amik homorúak, ezért fogselyemmel tisztíthatatlanok. Különösen ajánljuk hidak, részleges fogsorok, fogszabályzó készülékek tisztítására, bár ebben az esetben sokszor lehet szükség a speciális fogselymek használatára is. A fogselyem és a speciális fogtisztító eszközök használata orvosi ajánlásra, egyéni megtanítás és begyakorlás után ajánlott.

A lemezes fogpótlás mindig az állkapocs csontfelszínén lévő nyálkahártya adott időre jellemző állapotában készül. Az idő előre haladtával ez az alapzat változik, főleg visszahúzódik, ezért az előző állapotra készült fogpótlás egy idő múlva nem fog tökéletesen illeszkedni. Ez teljesen normális folyamat és van rá megoldás . A szakorvos egy újabb lenyomatot lesz az állkapocsról, a fogtechnikus pedig a meglévő fogpótlás „alábélelésével” újra komfortossá teszi azt. Sokszor azonban szükség lehet a fogpótlás cseréjére, főleg ha megváltozik a szemközti állcsont fogpótlása, vagy ha a fogpótlások (és a műfogak) már erősen kopottak.

A fogkő tele van baktériumokkal, az ínyszélben gyulladást vált ki, ami a fogágy szövetét károsítja. A félévenkénti illetve évenkénti fogkő-eltávolítás azért fontos, mert megelőzhetjük vele a kellemetlen tüneteket, és a néha visszafordíthatatlan következményeket. Pl.: kellemetlen szájszag, vérző íny, laza, sorvadt fogak. Kezdeti stádiumban a helyes fogmosási technikákkal még visszafordítható az ínygyulladás, később azonban elpusztulhatnak azok a szövetek, amik a fog rögzítésében vesznek részt, a gyulladás a csontra is ráterjedve a fogak elvándorlását, mozgathatóságát, és a fogak később elvesztését de akár gócbetegséget, koraszülést is okozhat.

A vérző ínyről sokan nem vesznek tudomást, holott komoly problémákat jelezhet. Az íny gyulladása a fogágy (az íny és a csont további gyulladásához vezet, de ekkor már a fogakat körtülvevő csont a gyulladás eredményeképp felszívódik, mintegy idegenként fogja fel szervezetünk a fogkövet és azt a rengeteg baktériumot, ami a fogkőben és a gyulladásos tasakban megtelepedett. Így a folyamat végén akár a fog elvesztéséhez is vezethet ez a betegség! Vérző íny esetén mielőbb érdemes jelentkezni egy orvosi vizsgálatra, mivel lehet, hogy a rendszeres fogkő eltávolítás is megoldást jelent és megakadályozza a fenti, komolyabb következmények kialakulását.

A fogak koronai részén lévő fogkövet egy speciális berendezéssel, az ultrahangos depurátorral lehet eltávolítani. Az íny alatt megbújó és ott betegséget kialakító fogkövet pedig kézi eszközökkel távolítjuk el, a beavatkozás a fogfelszínének épségét nem veszélyezteti és természetesen érzéstelenítésben történik.

Amennyiben 24-48 órán belül folytatódna a kezelés, nincs teendője, ám fokozottabban kell tisztán tartani azt a területet. Sok esetben előfordul, hogy nem az egész tömés esik ki, csak a tetejéből válik le egy darab. Ha fájdalmat érez vagy úgy találja, hogy a fogban kialakított üreg teljesen fedetlen, hívja rögtön fogorvosát, hogy pótolják a tömést.

A fogkő a fog felszínéhez erősen tapadó lepedékből meszesedés során keletkező, fogmosással vagy egyéb otthoni fogtisztító eljárással el nem távolítható lerakódás. A kialakult fogkövet otthoni eszközökkel már nem lehet eltávolítani, tehát nagyon fontos, hogy fogorvosa vagy dentálhigiénikusa félévente eltávolítsa azt. Helyes és rendszeres fogmosással lassítható a lepedék lerakódása, ezáltal a fogkőképződés folyamata.

Tapasztalati tény, hogy minden restaurációnak, így a töméseknek is van egy ún. várható élettartama, „kihordási ideje”. A régi (amalgám-) tömések mellett is megjelenhet idővel elszíneződés, vagy a tömések szélének (az ún. széli zárási vonal) sérülésével találkozhatunk. Korántsem elegendő manapság azonban egy felületes szájvizsgálat ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, szükség van-e egy régi tömés eltávolítására. A régi tömések kicserélésének szükségességét az alapos szájvizsgálaton túl modern diagnosztikai eszközök segítségével (pl. célzott szuvasodás-kereső digitális röntgenvizsgálat) és a páciens panaszainak, tapasztalatainak figyelembe vételével határozzuk meg. Gyakorlati tapasztalat, hogy sokszor régi tömések (pl. amalgámtömések) cseréjére nincs is szükség (természetesen más a helyzet esztétikai problémánál, vagy galvanizmus, higany-túlérzékenység esetén). Sokszor okoznak problémát viszont olyan pár éves, helytelen technikával elkészített esztétikus, fogszínű tömések, melyeknek cseréje nem várhat sokáig.

Az okok között szerepelhet a nem megfelelő szájhigiénia, a szuvas fogak, fogágy betegség, a száj nyálkahártyájának bakteriális megbetegedései, fül-orr-gégészeti betegségek, gyomor-bél betegségek, különböző gyógyszerek szedése,lelki eredetű betegségek, tüdő-, vese-, cukorbetegség. E tünet jelentkezésekor mindenképpen forduljon fogorvoshoz is, aki segít Önnek a helyes fogmosási technika elsajátításában, illetve elvégzi az ellátásra szoruló fogak és a fogágy kezelését.

A sérülés komolyságát mindenképpen fel kell mérnie a fogorvosnak, ezért jelentkezzen mihamarabb és a személyes konzultáción a szakorvos javaslatot tesz, hogy milyen eljárással orvosolható a probléma.

A nem túl gyakran végzett fogfehérítés nem károsítja a fogak felszínét. A fogfehérítők hatóanyaga peroxid-vegyület, amely a zománcprizmák közötti festékanyagokat színteleníti el. Gyökérkezelt fogaknál a fogak belsejébe helyezzük a fehérítőanyagot.

A fogak elveszett részeinek (nagy töméssel ellátott, elszíneződött, letörött fogak) és a foghiányok egy bizonyos körének pótlására az 1970-es évek óta használunk fémkerámia (kerámiával leplezett öntött fém alapanyagú fogpótlások, a páciensek által gyakran “porcelánkoronának” hívott) fogpótlásokat. Ezek a ma is elérhető és biztonságosan használható fogpótlások is fejlődésen mentek keresztül, sőt ma is fejlődnek. Ezek a fogpótlások manapság anti allergén, nikkel-mentes fém alapra készülnek és a leplező kerámiák fejlődésének köszönhetően esztétikusak, megfelelnek mind a front-, mind az őrlő terület pótlásával szemben támasztott igényeknek (esztétika, ellenállás a rágóerőknek, tisztíthatóság, hangképzés) A fémkerámia korona- és hídpótlásokat széles körben alkalmazzuk a hagyományos és az implantációs fogpótlások készítésénél is.

A technológia fejlődésével a kivehető teljes és részleges fogpótlásnak ma már számos alternatív megoldása létezik. Adott feltételek mellett a teljes és a részleges fogatlanság akár implantátumokra rögzített híddal, vagy jobban rögzülő, kisebb helyet elfoglaló, redukált fogpótlással is gyógyítható. Ehhez persze több feltételnek kell teljesülnie, melyről részletes tájékoztatást kap szakorvosunkkal történő konzultációt követően.

A fogászatban használt anyagok és technológiák dinamikus fejlődése lehetővé tette az öntött fém alapú fogpótlások mellett más technológiák alkalmazását is. A fogászatban egyre gyakrabban alkalmazott esztétikus koronák mai igényeit legjobban a cirkónium alapú és a préskerámia koronák elégítik ki teljesebb körben. Ezeknek a technikáknak a segítségével élethűbb fogpótlások, esztétikus koronák és hidak készülnek.
A fenti fogpótlástípusok nem csak esztétikusabb, de a legújabb kutatások szerint fizikai tulajdonságaiban is kedvezőbb lehetőséget biztosítanak a mindennapi ellátás során. A koronák viselésének évei alatt az íny állapota, státusza több körülmény miatt megváltozhat. Több év után a fogak nyaki részén az íny visszahúzódása jelenhet meg, mely a koronák széli zárásának jobb láthatóságát eredményezheti. Miután ezeknek a koronatípusoknak az alapja a fog színének megfelelő, így elkerülhető az évek után jelentkező szürkés elszíneződés, ami a fém alapú fogpótlások egy bizonyos körénél előkerülhet ilyenkor.
A számítógépes technika lehetőségével pontosabban tudják elkészíteni a korona szélét, így csökkentve az ínygyulladás kockázatát.

A fogászati implantátum (nem azonos a csappal, mely egy fog belsejében rögzülő fogmű!) egy titán alapanyagú műgyökér beültetését jelenti az állcsontba. Az állcsontok növekedésének befejezése után alkalmazható, amennyiben megfelelő mennyiségű és minőségű csont adott vagy csontpótlással ez kialakítható, továbbá ezt a páciens magas fokú szájhigiénéje is lehetővé teszi. Az implantátumok tervezését azonban nem ezek, hanem a készítendő fogpótlás tervezésének körülményei határozzák meg.

A jó fogkefe közepes szálerősségű, kisfejű, rugalmas nyelű, amellyel minden fogfelületet el tudunk érni és megtisztítani. A sörték ne legyenek sem túl sűrűk, sem túl ritkák. A hajlékony fogkefe segít elkerülni a helytelen fogmosási technikából származó fognyaki kopásokat, és az íny sérüléseit.

Sokszor találkozunk olyan esettel, amikor a páciens tudta nélkül a bölcsességfogak nem, vagy csak részben törtek elő (bújtak ki). Sokszor ezek a fogak (bár nem foglalnak el „normális” helyet a szájüregben) semmiféle panaszt nem okoznak, sőt eltávolításuk sem indokolt minden esetben! Természetesen az állcsontok és a fogak kifejlődését hátrányosan befolyásolhatják ezek a fogak, így a komplex kezelési tervben foglaltaknak megfelelően ütemezetten sor kerülhet a bölcsességfogak eltávolítására.

A ma forgalomban levő fogkrémek a fogszuvasodás megelőzése és a fogkő képződésének gátása szempontjából optimális mennyiségű fluoridot és egyéb anyagokat tartalmaznak. A fogmosási technika sokkal lényegesebb kérdés, mint az, hogy melyik fogkrémet választjuk. A nagy szemcseméretű fogkrémek erősen súroló hatásúak, így a kevésbé ellenálló fognyakakat elkoptathatják. Ezek többnyire a magukat fogfehérítő hatású fogkrémeknek nevező termékekre igazak. Kisgyereknek nem szabad felnőtt fogkrémmel fogat mosnia, mivel az abban levő fluorid koncentráció túl magas.

Határozottan igen! A fogcsikorgatás nem csak kellemetlen, de kifejezetten káros dolog is. Erős, kifejezett csikorgatás nem csak a fogakra hat hátrányosan (fokozott kopás), de a rágóízületben is kellemetlen elváltozásokat okozhat, mely nem csak erős, visszatérő makacs fájdalmat okoz, de sokszor megnehezíti a normális életvitelt, akadályozza a koncentrációt és a pihenést. Az okok felderítésére és gyógyítására alapos szakorvosi vizsgálat válhat szükségessé.

A fogak tisztításakor a fogkefét körkörösen mozgassa, ne vízszintes irányba, rövid, gyengéd mozdulatokkal. így elkerülhetőek a fognyaki kopások és az íny sérülése. Ne felejtse ki az ínyszél vonalát. Dolgozzon ki egy sorrendet, s ezt tartsa be .A sorrendet érdemes havonta változtatnia, mert általános tapasztalat, hogy a fogmosás végére már csökken a fogmosás intenzitása. Ha havonta változtatunk , nem kell attól félnünk, hogy egyes területeken, kevésbé tisztítjuk fogainkat.
Ne feledkezzünk meg a nyelv tisztításáról sem, hisz itt is megtelepednek a baktériumok,s ez segít frissen tartani a leheletét!

Létezik. A manapság elérhető technológiák segítségével mind a kivehető- mind a fix fogszabályozó készülékek segítségével lehetővé válik a „láthatatlan” fogszabályozás. Azonban az, hogy mekkora rendellenességet milyen módszerrel a legoptimálisabb korrigálni, csakegy alapos vizsgálat és diagnosztikus folyamat eredményeképpen dönthető el.

Az elektromos fogkefe: nagyon praktikus. Nem állíthatjuk, hogy jobb tisztító hatású, mint a hagyományos fogkefével végzett alapos fogmosás, ám a kicsi fejű elektromos fogkefével könnyebb beférni a hátsó fogakhoz és így ezeket minden oldalról alaposan megtisztítani. Ám ezt is helyesen kell használni, MINDEN felszínt meg kell vele mosni, kellő ideig, kellő alapossággal!

Az egészségtudatos szülők fogorvoshoz járása a gyermek ellenőrzésének szükségességét is maga után vonja. Sok szülő azonban gyermekkorából rossz tapasztalatokat hoz magával. Fontos, hogy manapság ezek a rossz tapasztalatok ne alakuljanak ki gyermekeinkben, így egészen kis kortól (2-3 éves kortól) érdemes a gyermekeknek elkísérni szüleiket egy kis „ismerkedésre” a fogorvoshoz.

Jó kiegészítő lehet a szájzuhany a jó szájhigiéne fenntartásának, de önmagában nem elegendő. Nem helyettesíti a tökéletes fogmosási technikát fogkefével és a kiegészítő eljárásokat sem (pl. fogselyem, fogköz tisztító fogkefe használata). A vízsugarat a fogra merőlegesen kell irányítani, nem nagy nyomással! Ha a fog hossztengelyéhez közelítő irányban tartjuk, a vízsugár segítségével a lepedékben lévő baktériumok millióit moshatjuk be mélyebb rétegekbe, további problémákat és végső soron a fogak hamarabb történő elvesztését okozva ezzel. A szájzuhanyt tehát csak megfelelő technikával, még inkább megfelelő felügyelet mellett és egyéni ajánlás alapján alkalmazzuk!

Először is ritkán van szükség azonnali kezelésre. A gyermeknek részletesen elmondani, megmutatni és végül határozott szeretettel végrehajtani- mind a gyermek érdekét szolgálja. Ha azonban ritkán azonnali kezelésre van szükség, megvannak azok a praktikák, amelyekkel gyors és fájdalommentes kezelést lehet elérni ezekben a szélsőséges esetekben.

Három havonta, vagy még hamarabb, ha a fogkefénk sörtéi szétállnak, vagy sérti az ínyünket. Fontos, hogy gyermekkortól a fogkeféinket minden évszakban cseréljük le.